Tudta-e Ön?

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án – Lieb Mihály néven – született Munkácson, bajor származású családban. A festő kapta a keresztségben a Leó nevet a Mihály mellé. Édesapja Lieb Mihály volt, sóhivatali pénztárnok; édesanyja Reök Cecília. Testvérei: Emil, Aurél, Gyula és Gizella. Mihály a család harmadik szülött gyermeke volt. Négy éves korában az oroszok elől Cserépvárra menekültek nagybátyjához, Reök Antalhoz. Később Miskolcra költöztek, az iskolát már ott kezdte meg.
Gyermekkorában színész szeretett volna lenni, kedvelte a zenét. 1866. január 06-án tartották meg azt a színielőadást, amelyben a festő is játszott. Szigligeti Ede A Mama jellemvígjátékában az ifjú a jól házasodott, anyósa szemrehányásait elviselni kényszerülő férj, Berky Ákos szerepét alakította. A festői tehetségét Szamossy Elek fedezte fel, aki magához vette és tanította.

Barátságban állt Paál László festővel, Odry Lehel operaénekessel. Pesti tartózkodása alatt Ligeti Antal, a Képzőművészeti Társulat alapító tagja egyengette útját.
Nevét 1868-ban változtatta meg hivatalosan is Liebről Munkácsyra.

Betegsége miatt 1897-től idegszanatóriumban kezelték. A németországi Endenichben hunyt el 1900. május 1-jén.
Május 9-én Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.




Krisztus Pilátus előtt

Tudta-e Ön?

Nagy port kavart, hogy Munkácsy emberi alakban festette meg Krisztust, glória nélkül. Ábrázolási módját meg kellett védenie az egyházi támadásoktól, ezért a következőt nyilatkozta: ``Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.``
Amikor Munkácsy -a Krisztus Pilátus előtt című festményét követve- 1886-ban áthajózott Amerikába, hogy megnyissa kiállítását és gazdag családok portréit elkészítse, hatalmas tömeg várta a kikötőben. Ezt az ünnepséget, nem más mint Pulitzer József, a híres újságkirály szervezte a tiszteletére.
1907. februárjában, tűz volt a Jenkistown-ban lévő Lindesnhurst nevű palotában.
A festményeket (Krisztus Pilátus előtt 1881, Golgota 1884) keretből kivágva, hóra dobva mentették meg az alkalmazottak más forrásból a szomszédok. 1907-1911 között restaurálták és 1911-től a Wanamaker áruház átriumában állították ki, ahol még 1911-ben az USA legnagyobb orgonáját is kiépítették.
Érdekes látványt nyújtott a mai fórumhoz hasonló üzletközpont átriuma, ahol a szakrális terekbe illő két festmény és orgona együttese fogadta a látogatókat. Wanamaker mélyen hívő kvéker ember volt, aki így próbálta az Istenhittől eltávolodó vevőkörét Jézus tanításaihoz visszavezetni a képzőművészeti alkotások, és zenei művek lélekre ható erejét felhasználva. Ő maga is tartott bibliatörténeti előadásokat.

Tudta-e Ön?

Az Ecce Homo festményen Krisztus arcában Munkácsy önarcképe ismerhető fel. Munkácsy az 1896-ban az elkészült képet Budapesten mutatta be a milleneumi ünnepségeken.
A Zsidó húsvét (Pészah) idején joga volt a leigázott zsidó népnek egy korábban halálra ítélt bűnöző életének megmentése. Barabás, aki gyilkos volt és Krisztus között választhattak. A tömeg egyes alakjainak megnyilatkozásából egyértelműen leolvasható, hogy nem Krisztus életét szeretnék megmenteni.
Bár tagadhatatlan, hogy Krisztus arcán felfedezhetőek Munkácsy bizonyos vonásai, de csak az Ecce homo esetében értelmezi Sz, Kürti Katalin művészettörténész a festő szellemi önarcképeként, hivatkozva arra a párhuzamos történetre, mely Krisztus és Munkácsy életében bekövetkezett. Mind a kettőt ugyanazok ítélték el, akik korábban hozsannázva ünnepelték.
A festőt hazánkban az Ecce homo bemutatásakor is ünnepelték, de Párizsban már nem aratott akkora sikert a mű. A teátrálisnak tartott festményének művészi értékét csekélyebbnek ítélték meg a közönségsikerre törekvéssel szemben.
A festményt a Hősök teréhez közeli önálló pavilonban állították ki.
Ferenc József császárnak maga a festő mutatta be élete utolsó alkotását.


Munkácsy_Ecce_homo_A


bitumen festés_portré Szentandrássy Istvánról

Tudta-e Ön?

Munkácsynak Düsseldorfban alakult ki sajátos festőtechnikája, amelynek lényege a bitumennel való alapozás. A vászonra felvinni szándékolt színhez a bitumenes masszából egy kis részt mindig hozzákevertek. Ez összefogta a színeket, mondhatni automatikus színharmóniát és tónusegységet idézett elő. Az egyes színek hamar beszáradnak, de a bitumen mint szerves anyag tovább dolgozik és az idők folyamán elnyeli a rá festett, és vele összekevert színeket. Munkácsy ezt még azzal tetézte, hogy képei többségének felvázolásakor a bitumenes vödörből gyakran kézzel rakta fel a masszát, mely mind a mai napig képlékeny maradt. Így aztán nemcsak a színelnyelés, de a festékfelület felpuhulása következtében előálló lecsúszás lehetősége is veszélyezteti a Munkácsy-műveket. Ennek megakadályozására műveit hűtött óriás tárlókban, frizsiderekben kell őriznünk. A gondos kezelés ellenére a képek egyre sötétebbé válnak.
Munkácsy azon kevés festők egyike, akik már életükben is híres, anyagilag megbecsült tagjai voltak a társadalomnak. Munkácsy és menedzsere egy-egy festményért 600.000 frankot azaz 120.000 dollárt kaptak.

Tudta-e Ön?

Munkácsy gyermekkorának és fiatalkorának talán leghitelesebb forrása a Munkácsy által írt Emlékeim c. önéletrajzi alkotás, de hasonlóan informatívak levelezései is. Utolsó levelét 1896 júliusában feleségéhez címezte, ezután egészsége nem tette lehetővé az írást.
Békéscsabán 1900. május 11-én utcát, majd 1950-ben teret neveztek el róla. A csabai városháza dísztermének falán lévő 16 festmény közül az egyiken Tóth Ernő a festőművész alakját örökítette meg. A Munkácsy Mihály Múzeumban emlékszobát nyitottak a művész relikviáinak bemutatására, 1994-ben pedig megnyílt a Munkácsy Mihály Emlékház az Omaszta-kúria helyén. Az Élővíz-csatornán átívelő betonhíd is a nevét viseli. 2014-ben nyílt meg Békéscsabán a Munkácsy Hotel, melynek specialitásai közé tartozik a Munkácsy pálinka, kolbász, csokoládé és lekvár.
2009-ben a Merkúr egyik kráterét nevezték el a festőművészről.


40199-15679-munkacsy_mihaly_1